A Microsoft Research Labs projejktje a Kodu (ITT TALÁLHATÓ), amivel akár a legkisebbek is képesek játékokat készíteni maguknak. Nem kell mást teniük, mint elkészíteni a terepet, elhelyezni rá a tárgyakat, majd programozni azokat.

A programozás egy grafikus ha... akkor... típusú felhasználói felületen történik, amihez valóban még olvasni sem kell tudni. Arra viszont nagyon alkalmas a program, hogy megtanítsa a számítógépes programozás alapjait.

Szerintem mindenki álmodozott már arról, hogy milyen jó lenne, ha saját robotja lehetne. A klasszikus sci-fikben túltengenek a robotok, sőt ha jól eemlékszem, még Pepe is programozta Mikrobit. Úgy tűnik eljött az az idő, amikor, ha nem is a robot készíti el regel a kávénkat, de legalább az iskolába bekerültek a robotok. Legalábbis BETT Show-n látványos volt, hogy hány standon kínáltak olyan szerkezeteket, amiket a diákok megépíthetnek és programozhatnak. Voltak közötttük olyanok, amiket már régóta ismerhetünk, mint a LEGO programozható gépei, de voltak egészen új komolyabb és egyszerűbb csodák is. A Bővebben után egy rövid videó is található arról, mit is láttunk:

  _   _   _   _   _   _   _   _   _  
 / \ / \ / \ / \ / \ / \ / \ / \ / \ 
( T | a | n | a | r | b | l | o | g )
 \_/ \_/ \_/ \_/ \_/ \_/ \_/ \_/ \_/ 

Az igazi számítástechnikai veteránok még emlékezhetnek arra a boldog időre, amikor a gépek csak szöveget tudtak megjeleníteni. Ekkor virágzott az ASCII grafika ideje, az olyan képeké, amik karakterekből vannak kirakva. A levelek végére szokás volt ilyen üzeneteket elhelyezni. Ezt éleszti fel az ASCII CREATOR (ELÉRHETŐ ITT) ahol a beírt szöveget többféle betűtípussal és formában irathatjuk ki ilyen grafikával.

Látványos diagramokat készíthetünk az ingyenes yED programmal (ITT TALÁLHATÓ). A Java alkalmazást futtathatjuk a böngészőből is, vagy le is tölthetjük az offline használathoz (INNEN).

A programot használhatjuk folyamatábrák, szervezetei és szerkezeti diagramok készítéséhez, de hasznát vehetjük akár biokémiai útvonalak ábréázolásához vagy egy osztályközösség szociometriájának felrajzolásához is.

A Think you know oldalán (IDE KATTINTVA érhető el) a számítógépek használatáról, illetve az online biztonságról találunk egy rajzfilm sorozatot.  A Hector's world sok mindenről szól, amit egy gyereknek tudni kell/érdemes, ha számítógépre fanyalodik. Márpedig fanyalodnak.

A Wordsift zseniálisan egyszerű, ám rendkívül hasznos kis oldal (IDE KATTINTVA található). Segítségével egyetlen pillanat alatt kideríthetjük egy akár 100 oldalas dokumentumról, hogy miről szól. Ehhez nem kell mást tennünk, mint a szöveget beilleszteni egy szövegdobozba, majd a Sift gombra kattintani. És hogy mindez miért jó?

A Docuter (IDE KATTINTVA érhető el) htalmas segítség lehet mindenki számára - az oktatásban pedig főképp. A lényeg: feltölthetünk mintegy 200 típusú dokumentumot (értsd: szöveget, képet stb.), ezeket online tárolhatjuk, sőt bármikor, bárhol letölthetjük, de akár meg is oszthatjuk másokkal - a dokumentumok mozgatása nélkül, beágyazva őket bárhová.

Az url2jpg oldalán (IDE KATTINTVA található) pont azt kapjuk, amit a név ígér: url-ből (azaz internetes címekből) jpg-t, (azaz jpg kiterjesztésű képeket) készíthetünk. Remekül használható az oldal ún. screenshot-ok (képernyőképek) készítésére például. Nézzük, hogyan is kell használi az oldalt:

A Math Arcade (IDE KATTINTVA) sokféle matematikai alapműveletekkel kapcsolatos játékot tartalmaz. Repkedhetünk méhecskeként a megfelelő virágra, játszhatunk matek kosárlabdát és matekfocit, lövöldözhetünk aszteroidákra és minden közben gyakorolhatjuk az egyszerű műveleteket.

Beágyazás - embedding

A webkettő tárgyalásánál beszéltünk a megosztás fontosságáról (FONTOS: a posztban lejjebb található egy interaktív videó bemutató, valamint egy - szintén interaktív - feladat is! Megéri lapozni!!!). Ez azt jelenti, hogy az általunk, vagy mások által elkészített tartalmakat mások számára is hozzáférhetővé tesszük. Ennek lehet több fokozata:

a) megtehetjük, hogy publikálunk bármit, és a felhasználóknak lehetőséget adunk arra, hogy kommentálják, értékeljék az anyagunkat (pl. ha blogot írunk),